Túléltük a mai napot is... Vettünk medencét reggel gyorsan, bepakoltam az összes gyerek ébredése után a családot az autóba, (Misi fél6, Réka fél7, Nándi 7, negyed8-kor már úton voltunk :) )és elrobogtunk az Auchanba. Már néztük Gergővel többször, hogy melyik medencét kellene venni, de az ár-érték arányon megakadtunk mindig, és végül legyintettünk, hogy á, még nincs meleg, ráérünk. Mint általában mindennel... De most már határozottan meleg van, és itt a medence-szezon. Végül egy 3mx150cm-est vettem meg, két hurkás, kb 35-40 cm magas, ezt félig töltöttük. Jeges csapvízzel ugye, ami a slagból folyik. Nos, az én gyerekeim, valamint a mai napra a Mari néni által rám bízott Dorka a slaggal locsolták egymást, és végig bent voltak a medencében, amíg kifolyt a víz, és azután is. HEVERÉSZTEK BENNE!!!! Például. De többnyire visítozva locsolták egymást. Pucérok voltak mind, így nem csináltam videót, a szomszéd kislány már elég nagy hozzá, hogy ez ne legyen megörökítve... (Délután meg is beszéltük a nagymamával, hogy nem kéne már, kapott is tőlem egy fürdőruhát. Én nem akartam rászólni, azt hittem, otthon hagyják, akkor ugye semmi közöm hozzá, de mint kiderült, nem így volt)
Fél 10kor viszont már olyan meleg lett, hogy behívtam őket. Meg hát, a jeges víz sem az igazi hosszútávon.
Jaj, az Auchanos sztorit majdnem el is felejtettem. Pedig jó volt :) Az a szabály, hogy mindig választhatnak valami finomságot. Általában innivalót is, meg valamit, amit aztán otthon ehetnek meg. Többnyire nyalóka, vagy csoki, pez, ilyesmi szokott lenni. De most Réka talált egy csomag ilyen Maomam olvadós rágót. Nándi viszont egy csomag fizzy pezt akart. Nos, csak egyet lehet ilyen nagyobb dologból, és elosztjuk. Mint általában, most is Réka nyert, meggyőzte Nándit. Sebaj. Viszont Nándi a kezében szerette volna vinni a zsákmányt. Réka pedig ragaszkodott hozzá, hogy ne legyen Nándinál, hanem a kocsiban. Az aggodalom oka mindkét részről az volt, hogy nem bízott a másikban, hátha neki nem jut a finomságból. Én Nándinak adtam igazat, mert milyen dolog az, hogy mindig Réka nyer, már a választásnál is, de hogy a zacskót mégcsak nem is szorongathatja, az igazán túlzás, főleg, hogy ki sem lehet bontani hazáig... ( és Réka az, aki magából indult ki, Nándi, akit a kegyetlen élet tanított meg, hogy az sem biztos a tied, ami nálad van. ) Elkövettem a hibát, hogy ennek hangot is adtam, a testvérharcról olvasott dolgok azért utólag eszembe jutottak. Onnantól csak azt mondtam, hogy próbáljanak meg nem veszekedni ezen, és próbáltam észérvekkel hatni rájuk, de mindkettő görcsösen ragaszkodott a magáéhoz. Hát, jött, hogy akkor, ha nem tudnak megbékülni, nem vesszük meg, visszateszem. Ezt elmondtam kétszer, második alkalommal már egy perc nyugi is volt, majd Réka megint rákezdett, és én bizony kitettem a zacskót. Na, akkor elszabadult a pokol. Először ketten bőgtek, de Réka hatékonyabban. A leány megpróbált felmászni a polcra, ahova feltettem, sikerrel. Elvettem, máshova tettem. Aztán már csak Réka nyomta. De nagyon durván. Voltak rosszalló pillantások - nekik már régen volt gyerekük. Annál több volt a megértően mosolygó - ők a közelmúltban éltek át ilyent. Volt olyan, aki megpróbálta kizökkenteni Rékát, persze sikertelenül, bár már nem fenyegetőzött utána azzal, hogy egyedül megy haza, ez is valami. Reggel háromnegyed 8kor (mert ez már a legutolsó dolog volt, és a pénztárakhoz mentünk) elég nagy csend van még az Auchanban, hogy mindenki hallja, pedig nem kicsi a hely :) Jót mulattunk. De kitartó voltam, és mire ránk került sor, abbahagyta. Igen nagy szerencsém volt, hogy Misinek jó napja volt ma, és nem szállt be.
Szóval a nap nagy részét benn töltöttük. Fent 28 fok lett, estére 29, lent tudtuk tartani a 25-öt. Viszont bekapcsoltuk alváshoz a légkondit, nem lehet olyan melegben aludni. Én képtelen lennék, talán nekik is jobban megy majd. Délben én nem állítottam be, hát, hiba volt, csurom víz volt mindkét gyerek.
Délután jó nagyot pancsoltak, mire kiengedtem őket az időkép szerint sem volt nagyon magas az uv sugárzás, és a fa árnyéka is elérte őket, amit tudom, hogy nem elegendő védelem, de mégis valami. Szóval jót viháncoltak. Viszont teljesen összedzsuvázták a vizet. Hiába csináltunk lábmosó medencét, hiába kötöttem a lelkükre, hogy mi a szabály, figyelmeztettem őket rendszeresen. Az egészet borította, hogy Réka bevitte a sáros dömpert. Nos, ezzel nem tudok mit kezdeni. Mindenre nem gondolhatok... Szóval a töménytelen vizet kimertük, és meglocsoltuk vele a kertet (mondjuk ráfért), és holnap délelőtt nem tudnak fürdeni, csak megint jeges vízben. És lényegesen kevesebbet fogok tölteni. Így jártak.
Gergő megint befejezett egy programot. És megint reménykedünk, hogy ez meghozza az áttörést, és végre pénz is lesz belőle. Meg most megint be tud szállni kicsit jobban a háztartásba, mert kezdek elúszni. Misi - gondolom az új tudományoknak köszönhetőleg - nagyon rosszul alszik napközben, és semmit nem tudok csinálni, mert tologatni kell. Meg távoltartani a többi gyereket. Mivel mindenki bent, és lent van, mert ott van a legjobb idő...
Mondjuk éjszaka sem az ideális, és ez az újabb hajnalozás sem a kedvencem... Mondjuk fél6 nem olyan rossz, felkelni nem gáz már ilyenkor, csak legalább valami értelme lenne. Tudnék csinálni valamit, vagy jól érezné magát, de semmit, mert ha alszik, vagy tologatni kell, vagy csendben maradni. Ha nem alszik, foglalkozni vele. Ej, ej, hogy lesz ez... Abban bízom, hogy eltelik még ez a 3 hónap, és könnyebb lesz. Nézem mindig, hogy ugye fog mászni ő is fél évesen, meg ülni? Hogy csinálhassa, amit akar. Nem úgy látom egyébként, nagyon el van maradva attól, amit Nándi művelt ennyi idősen, néha meg is lepődök, hogy tényleg ilyen picin Nándi úgy mozgott, ahogy, de igen, tényleg. Misi még kis kifli ahhoz képest. De korának teljesen megfelelő egyébként, Nándi volt az extrém.
Na, megint kezdem a betűömlesztést, inkább lelövöm magam, mert örökké itt fogok ülni, és gépelek. Még egy fotót dobok azért, Misi megtanult fogni. És a tornázójába kapaszkodva próbálta felhúzni magát ülésbe :D Nem semmi a kiscsávó! Szóval a gyűrűgyakorlatáról egy kép:
