Megint egy mozgalmas hónap volt, hihetetlen, hogy hogy nő, fejlődik, nyílik ez a kis emberpalánta. Ilyenkor értem meg, miért is palánta - a növények fejlődése ilyen észrevétlen és látványos egyszerre. Kilenc hónapos, és kis kétleveles magoncból bimbózó kis növényke fejlődött. Egyre több a bimbó, feslenek, kinyílnak, újabb és újabb tudománnyal újabb és újabb virágok jelennek meg, így lesz egyre teljesebb, egyre szemetgyönyörködtetőbb.
A hónap az akarat és öntudat fejlődés jegyében telt, keresi a legény a helyét a világban, vagyis a családban. Rendkívül érdeklődő, mindent megvizsgál, megnéz, kezébe (és a szájába) vesz, rácsodálkozik. A speciális kis ismertetőjele a vizsgálódásának, hogy mindent forgat és a mutatóujjával kutat. Bármit lát meg, már nyújtva a mutatóujja, matatja, nyomkodja, böködi, simogatja, majd forgatja, forgatja, és újra bökdös, újra forgat... Nagyon aranyos :) Szerintem ő lesz az építő gyerekünk. Eddig nálunk nem volt keletje a legónak, építőkockának, összerakós játékoknak, Réka nem látott benne fantáziát, Nándi mindent csak abból a szempontból néz, lehet-e autózni vele :) Nemsokára gyanítom, hogy lesz rá igény. Egyenlőre a rombolást szereti, ami teljesen érthető ennyi idősen. Imádja, ha tornyokat építünk neki, két kockát sem tűr egymáson, már csattog is oda, és rombolja vigyorogva. Réka elég jó partner ebben, szívesen épít neki dőltetőket, ahogy mi hívjuk. Meg én is. Elég monoton munka, nem kell nagyon koncentrálni :)
Jó szokásomhoz híven babaszoba.hu-ról lopom, mit is kéne tudnia:
hangokat kombinál - igen
egyre ügyesebben állhat kapaszkodva .- Már kapaszkodás nélkül is meg-megáll pár másodpercre, amitől nagyon büszke, és mindig kacag tőle, de azért nem túl bátor.
két ujjal (hüvelyk- és mutatóujjal) megfog tárgyakat - azért inkább még mindig markolni próbál, de azért ügyesen megy ez is. Egész apró dolgokat is fel tud csippenteni, ha akar, márpedig akar. Minden felvesz, és a szájába vesz. Nagy büszkeségem viszont, hogy ha kérem, ki is köpi a kezembe. Olyan kis okos :)
felül - ez nem olyan régi tudomány, de most már nagyon sokat ül és játszogat. Ha valamit megszerez, felül, és vizsgálja hosszasan. Ha már a kézbevételnél látja, hogy annyira nem érdemes sok energiát feccölni a vizsgálatba, akkor nem is ül, hanem a térdére ül, esetleg a lába közé térdelve, vagy feltérdel, innen sokkal egyszerűbb mászásba visszaváltani :)
a bútorok mellett közlekedhet - mellettük, és közöttük. Nagyon ügyesen átkapaszkodik egyik bútorról a másikra, és hihetetlen tempóval oldalaz. Rátámaszkodik a kanapéra mondjuk, és így kevesebb teher van a lábán, még gyorsabban megy a tekerés :)
tárgyakat összeüt - ez már régi tudomány :) Üt-ver, hogy hangot adjon.
szótagokat ismételget (pl. ba-ba) - Hát, igen... Nem tudom. Nagyon keveset. Helyette inkább halandzsázik, persze ez még nem az igazi halandzsa, de ilyen egy-két szótagos szavai vannak, amiket rendszeresen ismétel. A minap, mikor volt a kiborulása éjjel, kérdeztem tőle, hogy mi volt a baj, nézett, és magyarázta. Annyira sajnáltam, hogy nem értettem, mit mond :( Ilyeneket mond, hogy tisssz, tüccc, hette, addá (ez az add oda) ügggye, meg még egy csomó ilyen.
nevére figyel, tiltást ért - Hogy hogy tud vigyorogni azon, hogy nem!!! Kis bolondpók. Rászólok, rámnéz, és vigyorog, kivált, ha a fejem is rázom hozzá... Egyértelműen érti, csak nem hallgat rá, mert ugye miért is? A nevét meg teljesen kihallja mindenhonnan, és fülel. Alapvetően látványos, hogy egyre többmindent ért. Nincs szerencséje, hogy harmadik gyerek, és kis lúzerként kezeljük...
ismerőssel huncutkodik, az idegentől tart - Azért anya öléből az ismerőssel is huncutkodik :) de tény, hog ymeg nem foghatják, és a tövünkben kell lennie ahhoz, hogy e ne törjön a mécses...
öltöztetésnél kezét, lábát dugja - ááááá!!! inkább húzza. Menekül, visít, forog, szabadulni próbál. Minden pelenkázás, öltöztetés gyerek és szülő kínzás. Többemberes és hosszú feladat. Legyen már nyár, hogy csak egy pólót kelljen ráadni, vagy annyit sem!!!! Egyedül Réka csinálta ezt babakorában, akkor még együttműködő volt. Nándi is ez a szökős fajta...
bármivel jól eljátszik - ja, ja. Asszem elég jól eljátszik többnyire. Mostanában inkább csak úgy, hogy kb két percenként rámkapaszkodhat, de ezt a szeparációs szorongás számlájára írom.
sajátos nyelven nevezi a szüleit - Én aja vagyok, Gergő meg Aba. Bár nem használja gyakran, visszatért az eeee eeee eee - hez. Sajnos. Azért ha nem használ, jön az AJJJAAA! Egyenlőre ennyi. Egyszer mintha Rékát is nevezte volna, de annyira nem figyelünk rá... :S
Aztán mi van még... Továbbra is lelkesen labdázik, határozottan hajít. A dobálás amúgy is kedves foglalatossága, megkezdődött a kidobom, add vissza-időszak. Imádom... Lépcsőzik, és nem túl magas bútorokra felmászik, és ami még nagyobb dolog - bár ez már a 10. hónaphoz tartozik - de láttam már, hogy letolatott valamiről. Erre egyébként tanítom, annak ellenére, hogy nem vagyok a tanítás híve, mert a többieknél hónap volt a bútorra felmászás és letolatás elsajátítása között, ami több balesetet okozott, mivel fejjel előre indultak le akár a kanapéról is... Elkezdett táncolni, a többiekhez képest kicsit későn, de vigyorogva rugózik, ha zenét hall. A kiságyban kapaszkodva ugrálni is próbál, ami miatt gyakran veri be az állát...
Enni... Hát, azt szeret. Nála is ott tartunk, hogy nem adok neki annyit, mint amennyit meg tudna enni, amikor már nem követelőzik, akkor nem kínálgatom tovább. Jó evő, és mostanra asszem mindent megeszik, amivel kínálom, legfeljebb nem akarja befalni a több napi adagot egyszerre. Megeszik két banánt egyszerre. Vagy két szelet kenyér (rendes kilós) belsejét lekvárral. A reggeli most már fixen lekváros kenyérbél, uzsira vagy gyümölcs, vagy tej, igaziból attól is függ, hogy kezdődött a nap. Ebéd valami ebéd, és a vacsi is. Elalvás előtt meg közben mindig van tej, meg éjjel nagyon sok. Darabosat nagyon szívesen eszik, most már van, hogy nem főzök neki külön, hanem a zöldséget és főtt husit adagolom neki a levesből, vagy esetleg egy kis rizst, krumplit, ha nem túl sós. Értékeli nagyon. A lényeg, hogy ne legyen meleg. Ha langyos, már kotorja is ki a szájából. A szobahőmérsékletűt megeszi, de a legjobb a hűtő-hideg. Lila szájjal eszi, de úgy ízlik neki a legjobban. Bolond... Azért úgy néz ki, a darabos kajánál már elnézi, ha kicsit langyos, bár fintorog, talán nem marad így örökre. Tetszik neki, hogy nagyosat ehet. Most már mindig ott ül az asztalnál velünk, együtt eszünk háromszor egy nap, legalábbis mi négyen a gyerekekkel, és ha Gergő otthon van, ő is. Nem lehet kihagyni még akkor sem, ha ő egy fél órával előbb evett. Kap egy kenyérhéjat, azzal el szokott lenni. Azért én örülök ennek. A nyomkodós, étellel játszós időszak még várat magára, nem lehet kaját elé tenni, mert azonnal kiborítja, és ledobja a tányért is, meg az ennivalót is. Adagolni kell. Ez is fura :) Ha nyújtom felé a kenyérhéjat, akkor is először a száját tátja, és mikor nem teszem bele, csak akkor a kezét, hogy megfogja. Nem egy önálló gyerek, miért is lenne?
Alvás... Hát, az éjszakák továbbra is kelésben gazdagok, de most ezt nem részletezem. Sokszor ébred, a 3-4 ébredés egy éjjel szuperjónak számít. Nappal kettőt alszik, most már nehéz összehozni, hogy a fiúk egyszerre aludjanak. Reggel fél7-7 között ébred, ma reggel például puszival keltett, annyira meghatódtam! :) Mert puszit is tud, rendes cuppanósat, de nem mindig sikerül még neki. Néha csak az arcom szopogatja. Mindegy, szóval kb 3-3.5 órát bír, nehéz elaltatni így is, de ilyenkor már nagyon dörgöli a szemét. Alszik fél-másfél órát, utána megint 3-4 órát bír, és megint fél-két óra alvás, a délelőttitől függően, általában két, két és fél órát összesen napközben. Este fél7 fürdés, és fél8-8 körül már aludni szokott. Néha előbb is. Lehet, többet kellene aludnia, akkor nem kelne éjjel :(
Kb 9 és fél kiló, két hete 72 cm volt, 74 és 80-as ruhákat hord, kis hurka-gyurka. Foga összesen hét van - karácsonykor bújt ki neki egy megint. A haja is határozottan növésnek indult.
Alapvetően nappal, a fogzási időszakoktól eltekintve egy nagyon jókedvű, kiegyensúlyozott kislegény. Imádja a testvéreit, főleg Rékát, neki kacag a legtöbbet,szinte bármivel rá tudja venni a nevetésre, egy egyszerű sóhajtással is. Meg úgy általában szeret vigyorogni. Pl. azt is megtanulta, hogy ha fényképezünk, mosolyogni kell, azonnal széles vigyor, ahogy villan a vaku, kár, hogy a szemét is mindig becsukja pont :) Szép és okos. Meg persze koszos. Bozsó gyerek :)
