(félbemaradt bejegyzés vasárnapról)
Voltunk ma Orbisékkal állatkertben. Karácsony előtt mindig van valami kedvezmény, most a 14 év alatti gyerekek 24-ig ingyen mehetnek, nosza, kihasználtuk az alkalmat. Nem bántuk meg. Megint megállapítottam, hogy igaziból magam miatt szeretek állatkertbe menni, a gyerekeknek bármilyen szaladgálós hely megfelelne, ami más, mint ami megszokott, mi maradtunk legtovább az úszkáló, halra vadászó jegesmedvénél, és a Pálmaházból is már hosszas unszolásra távoztunk. Továbbá hajtani kellett a gyerekeket, hogy menjünk már, mert aludni fognak az elefántok, mire odaérünk :)
Nándi több állattól is megijedt, a víziló kitátotta a száját, és várta, hogy dobálunk bele kiflit - de nem - erre úgy reagált, hogy őt akarja bekapni, és jó messzire húzódott. A csótányok viszont eléggé tetszettek neki.
Zselykébe asszem szerelmes lett, mert hazafelé úton, meg itthon sokat emlegette, és zokogott, hogy nem megyünk hozzájuk játszani, és ők sem jönnek. Sem most, sem alvás után. Csak majd máskor. Szegény :) Igaz, elég sokáig Dávidnak hívta valami miatt :)
Legjobban nekem a jegesmedve tetszett, annyira fantasztikus, ahogy úszik azzal a több mázsás nagy testével a vízben, nem is úszik, táncol. Próbált halat fogni, de nem nagyon sikerült neki. Réka pedig a Madagaszkár-állatokat nézte végig, az oroszlánhoz nem jutottunk el, de Melman, Gloria és Marty megvoltak :)
Egyébként nagyon jól viselkedtek mindannyian, Misi is elég jól türte az Ergoban való cipelődést, pedig biztos nem volt túl jó neki, majdnem négy órát volt folyamatosan bekötözve. El is felejtkeztem róla, hogy éhes is lehet, mi kajáltunk, sajnáltam, hogy szegény, unja már, aztán eszembe jutott, hogy hatkor evett rendesen utoljára, és már 11 óra...
Édes volt reggel, látta, hogy én alszom, és apját szólongatta, hogy hol van :)
