Nándi... Hát, neki rosszabb. Nem az a rossz, hogy a nagytesó szomorkodik az oviban, hogy mi mindent csinálnak otthon a fiúk anyával, hanem a kis Nándi szomorkodik itthon, hogy mimindent csinálhat a Réka az oviban, és ő miért nincs ott. Borzasztóan sajnálom szegényt. Csináltunk együtt túrógombócot, (ő inkább túrónudlikat, meg is ette mindet :) ) lenyírták apával a füvet, vonatoztunk, olvastam neki, de állandóan csak az lett, hogy befészkelte magát a takarói közé, és tolta a nyumit... Pénteken elmegyünk a játszóházba, remélem jó lesz neki. Meg majd játszóterezünk, ilyesmi, csak valahogy még elfolynak a délelőttök, az ovibamenéssel lerövidül a délelőtt. Misi alvása is zavaró tényező, de majd megoldjuk. Szar, hogy nem lehet elsétálni babakocsival sehova. Mert a nagy játszótér sem lenne messze, max 2km, de nincs közben járda, azt meg nem vállalom be. Itt meg gyerek nincs a játszótéren... Ha meg autó, akkor meg gyereket ki-be, felébred, nem alszik vissza,üvölt... ehh...

 

Ma is szegény megpróbált beszökni a csoportszobába, meg a játszóudvarba, de nem lehetett. Megviseli nagyon. És akkor jön a cumi meg a gyüri. Kicsit reménykedem, csinál majd nagy hisztit rendszeresen, és benyomják februártól, és járhat oda. Meg is fogom kérdezni, hogy mi kellene hozzá, hogy felvegyék, és megpróbálom megszerezni. Bár egész napra nem szívesen adnám be, meg főleg nem egész hétre. Legszívesebben heti két napot járatnám valahova, de megfizethetetlen, kb 30ezer lenne egy hónapra. Vagy mondjam úgy, 1000 más helye van. Úgyis kitalálok valamit...

 

Réka meg borzasztó nagy lett az ovitól. Engedi hogy copfban legyen a haja, míg az oviban van. Nagyos játékokat játszik, és teljesen máshogy jön haza, mint tavasszal a Pinokkióból. Szó nélkül felöltözik, mesél, az egész mentalitása más. Nem is igazán tudom megfogalmazni. Ma alig ismertem meg, amikor vártam, hogy jöjjön. 

 

És hogy Misiről is legyen valami, nem annyira bírom mostanában elviselni, de majd jobb lesz :) Éjjel nem alszik, nem eszik rendesen, azt is erőből, rugdosva, tépkedve, amitől éhes és üvölt. Nekem meg nincs éppen megint tejem emiatt, meg mert kicsit megint odafigyeltem, mit eszem, úgy látszik, zabálnom kell, hogy jóllakjon... Nem ébred fel, csak sír, úgy kel ébreszteni, rázogatni, ezt sem szeretem. Azért vannak nyugodt időszakai, akkor békés, sokat van négykézláb, vetődik egyre többet, egyre ügyesebben, nagyon ügyesen fog, egyre apróbb dolgokat is, vagy a vízben úszó játékokat hason. Kezd lenni tárgyállandósága, utánanyúl a dolgoknak, ha nem látja, akkor is.  Alapvetően csúcsszuper kiscsávó, ha végére érünk ennek a fogzásos mizériás időszaknak, biztos megint kisangyal lesz, de egyenlőre most nehéz vele. Sajnálom szegényt. Mostanában sajnálom a gyerekeimet, nem könnyű időszakát éli egyik sem. Annyira sajnálom őket, hogy legalább az önsajnálatra kevés időm marad, azért jut így is :D