Jó kis napunk kerekedett ma. Bár nem volt egészen pihentető, és ennek meg is lett az eredménye...
Lett egy tali a babanetes-mamanetes mostszültünkegyütt anyukákkal. És sikerült elmennünk. Nem is nagyon szokott ennyire összevágni minden, hogy sikerüljön, de sikerült. Anyukám jött ma délben, és ez is kapóra jött. Ha nem jött volna, mi megyünk Óvárra valszeg. Vagy elmentünk volna Noémiékhez Kattyal, már egészen rákészültem. Biztos csináltam volna valamit, ha már nincs kánikula, nincs eső, és valahogy összeszedtem a bátorságomat is, mert elég jól bírok most a két gyerekkel. A harmadikkal is, kezdi megszokni a babakocsit, meg ilyenek.
Szóval reggel felkerekedtünk, és elindultunk, buszoztunk, a Városligetbe, az Óvodások kertjébe mentünk. Először busz, aztán meg átszálltunk a trolira, azt már egyedül. Nem volt kemény igazán, nem volt nehezebb, mint két gyerekkel. Misi aludt, talán azért is, de igazán nagy, okos gyerekeim vannak. Szép lassan szállingóztak az anyukák, jó volt megismerni őket. Volt némi nosztalgikus érzésem is, amikor 4 éve csináltuk ezeket a talikat... hüpp hüpp... Most már nem lehetne összehozni egy ilyent :(
Rékának meg Nándinak nagyon tetszett a játszótér, óriáscsúszda, miegymás, de nem voltak nagyobb gyerekek, akikkel Réka játszhatott volna, így ő kicsit tétova volt, és végül csak hintázott, meg a babákkal foglalkozott. Meg sok játék a napon volt, és felforrósodott, azokat is kihagyta. Nándi meg mászkált, mászkált. Aztán egy elég fura dolog történt, megjöttek az anyukák, letettük a kicsiket, mi is vittük Nándi gyürijét, hogy majd arra lehet nekik is hemperegni. Nándi nem engedte, ő gyürögetni akar. Jó, odaadtam, befeküdt vele a babakocsiba. Nemsokára cumit is kért, először nem adtam, de aztán igen, mert nagyon kis elesett volt. El is aludt. Azt hiszem, a babáktól ijedt meg. Gergő is azt mondta, hogy azt gondolja, hogy félt, hogy bántja őket... Azt gondoltam, túl vagyunk egyébként ezen, de úgy látszik, hosszabb menet lesz. Szegény. Sajnálom nagyon. Misivel rém kedves azóta is, egyre többet foglalkozik vele, elmegy mellette, ad neki egy puszit, vagy megsimogatja, akkor is, ha nem látjuk - vagyis nem tudja, hogy látjuk. Jó lenne, ha meg tudná fogalmazni a kis érzéseit, nehéz így. Lehet az is, hogy túldimenzionálom a dolgot, de itthon teljesen rendbejött minden, pedig még a hazafelé úton is kis fura volt. Viszont most megint sírt álmában... Szeretgetem meg játszok majd vele sokat a napokban, ez a terv. És igyekszem nem fenékrecsapással büntetni.
A játszótér egyébként nagyon fura volt, mert még Nándi nélkül voltunk utoljára, és sokkal nagyobbnak és veszélyesebbnek tűntek a játékok. Összementek :) a nagy meredek házikós csúszda, ami mellett ott strázsáltam, nehogy Rékának baja essen, nevetségesen kicsi, a pici csúszda pedig, amin mehetett egyedül is említésre sem méltó, kb bokáig ér :)
Aztán sajnos kellett menni, pedig maradtam volna még, anyukám elé. Tdtam, hogy keveset sikerül majd beszélgetni, de azért jó lett volna többet mégis :) Elrepült az idő gyorsan. Nagyon örültem azért annak, hogy anyukám jött, mert most fordult elő először, hogy magától, hívás nélkül csak azért jött, hogy kicsit unokázzon. Eddig mindig rá volt kenve valamire, hogy ezért, meg azért, de most tényleg csak miattuk, mert hiányoznak neki, és ez nekem nagyon nagyon jó érzés! Egyedül buszoztunk nehezített pálya volt, mert babakocsi ÉS kendő - Misit ugye a babakocsi teltházasítása miatt csak kendőben tudtam elaltatni, és nem akartam áttenni utána. De ügyesek voltak megintcsak, és szerencsére az emberek is segítőkészek voltak.Visszafelé már mama is segített.
Jól benyomták a papa által küldött nyalókákat. Vicces volt Réka, mert meglátta, hogy Nándi kap egy másodikat is (grrr), erre ő is gyorsan elkezdte harapdálni az addig kényelmesen nyalogatott édességét, hogy hozzájusson a másikhoz. Mikor pedig átszálltunk az autóba, Nándi figyelmesen kérdezgette a mamát, hogy hol a picike táskája. Elég gyorsan rájöttünk, hogy azért, mert az a nyalókák tárháza, és nehogy elvesszen! :)
Itthon én meg belevetettem magam a főzésbe, mert Hajniék jönnek nemsokára, jól sikerült a nyaralásuk nagyon, sőőőőt, de ez még titok :) Gyerekek meg anyukámmal játszottak. Nagyban csinálom az akármit, egyszer csak sorakoznak le a nagyok - Misi aludt -, kérdem, mit játszottatok a mamával. Azt mondja Réka, semmit, elaludt :) :) :) Persze játszottak, de játék közben elaludt. Hát, meg tudom érteni egyébként, néha én is majdnem :D:D:D
A nagy sürgés-forgásnak persze meglett az eredménye, este nagy nagy üvöltés volt Misi részéről. Nulla tej. Az történt, ami még eddig a kb összesen három évnyi szoptatás alatt soha, ki kellett olvasztani pótlásnak fagyasztott tejet. Mert oké, Nándi kapott tápot, de csak azért, mert nem bírtam már az éjszakai 4224 kelést, és inkább tápot adtam neki, azért nem volt érdemes neki felkelni. De Misi nem tudott elaludni, annyira éhes maradt. Volt már, hogy nem volt tejem estére, elég sokszor, de az még nem volt, hogy üvöltött az éhségtől. Előbb kelt éjjel, de legalább el tudott aludni. Úgyhogy pihenő van előirányozva. Még jó, hogy holnap jó sokan lesznek, mindenki babázik meg gyerekezik majd, én meg öööö alszom. Hahaha!! De remélem legalábbis, valami pihenőset csinálok :)
Szóval ezek voltak ma. Jó kis hófordulós nap volt :)