Misi nagyon nagy fiú lett. Komoly rálátása van az életre, igazi menedzser típus. Tudja, hogy az igazi eredményért másokatis meg kell mozgatni, hatékonyan kell felhasználni az erőforrásokat, és egyenlőre ő még nem hatékony. Így az alárendeltekkel végeztet el mindent. Anya, vegyél fel, tartsd a kezed, fel akarok állni, gyere ide, segíts, most meg elfáradtam, hasalni akarok, ja mégsem! Vigyél oda! Stb... Neki, bár képes ezekre, túl nagy erőfeszítés, inkább eeeee hangokat hallat, ez kisebb munka, a többit megoldják a beosztottak.
Azért mikor befektet némi erőfeszítést, szörnyen büszke magára. Addig csetteg a nyelvével, míg oda nem figyelünk, akkor büszkén vigyorog teli szájjal.
Fő tudománya az állás. Nem ül, nem mászik, csak áll. De azt nagyon. Félkézzel könyökölve, miközben mindkét kezével játszik, vagy egyikkel játszik, másikkal a torkát vizsgálja, vajon lehet-e labdázni a mandulájával, vagy teljesen oda van nőve. Néha azért kapaszkodik. Mivel ülni nem tud, így kétségbeesetten sír, vagy még kétségbeesettebben elesik, és koppan. Remélem hamar belejön, mert nem mindig tudok ülni mögötte. Jó, hogy pont most cseréltük le a hajópadlót kőre... Bőszen tanítom lecsüccsenni.
Kedvenc tesója a Réka. Nándit is szereti, csak megtanulta, hogy onnan nincs visszajelzés, így nem erőlködik. De pl. múltkor mentünk Rékáért az oviba, és egyik anyuka kihozta, nem kellett kipakolni a fiúkat, mindegy, szóval száll be Réka, és Misi olyan röhögés, hörgésbe kezdett, szemeit Rékára szegezve, hogy ritkán látni ilyent. Szerelmesen tudnak egymásra nézni, nagyon nagyon aranyosak. Néha csak odabújik Rékához, a fejét odahajtja rá pár másodpercre, én meg tartom vissza a könnyeim. Fénykép persze hogy lenne?
Elég komolyan fogyaszt most már ennivalót is. Majdnem azt írtam, hogy emberit, de nem, mert baba-kaját, amitől én eléggé kilennék, ha nekem kellene enni. Mindenesetre almát eszik almával. Almával keverve úgy néz ki, mindent megeszik. Almán kívül a banánt is megeszi magában, és ezeket kevertem a többi ételbe. Kapott már sütőtököt, krumplit és cukkinit ezen kívül. Almával :) Próbáltuk az őszibarackot meg a répát, de nem jött be. A répától gyakorlatilag hányt. Almával még nem próbáltam :) Kétszer adok neki egy nap, és szeret enni. Mostanra egy teljes adagot megeszik mindkét alkalommal, bár nem hiszem, hogy nagyon megemészti, nem azt mutatja a pelus...
Beszélni még nem beszél. Magyarázgat ezt-azt, de főleg köpköd, csetteg, berreg, rikoltozik, fújja a nyálát. Réka nagyon nehezményezi, hogy nem mondja, hogy eö eggi :) Ilyeneket hallunk, hogy hhhhe, meg hhebbö... A csettegés a legjobb, és sokkal jobban szeretem, mint a sírást. Mert mostanában néha már így hívja fel magára a figyelmet sírás helyett. Igyekszem mindig figyelni, hátha megúszom az eeeeeee eeeeee-t, és megtanulja, hogy így is lehet. Sokkal anyabarátabb, ha a két veszekedő nagytesót békítve csettegés megy, és nem óbégatás, úgysem fogok tudni előbb menni, de kevésbé leszek ideges, mire odaérek. :) Vicces hangjai persze vannak, mert általában sárkány és dinoszaurusz rikoltásokat hallat, haláli, jókat szoktunk rajta röhögni. Borzasztóan látszik rajta, mikor büszke magára, márpedig gyakran elégedett az eredményeivel. Keresi a szemkontaktust (csetteg, amíg nem figyelünk), és ha megvan, akkor vigyor és rikoltás :)
Na, mit mond még a babaszoba
támasztással ül, kezét előre nyújtja - hát, most már ha felültetem, úgy marad, de nem igazán érti, miről van szó... nem kell támaszkodnia sem egyébként, de nem érti, minek két kéz, mikor egy kézzel is be tud tömni bármit a szájába.
ütögető mozgással a tárgyakat eléri - igen, ez egy érdekes woodoo :) már nekem is feltűnt, hogy ha nem éri el, amit akar, akkor elkezd először csapkodni. És ha az ujja hegyével eléri, van, hogy közelebb is pattan, ahogy rácsap, vagy messzebb. De ez a csapkodás az első, utána kúszik csak közelebb.
a beszédet utánozza, gagyog - ezt már kitárgyaltam fentebb
felismerhető hangokat ejt ki - ba-da-ha - hááát, nem tudom. Nem tűnt fel. De nincs is időm figyleni rá. FŐleg azt mondja, hogy eeeeeeeeeee
mászni kezd vagy előrefelé kúszik - Kúszik, de azt jó tempóban. Nem a kommandós kúszás maradt meg, hanem a breakelős. Előrerakja a két kezét, kinyomja magát, és egyidejűleg előre is húzza, megint előre a kéz, kinyomja a fejét, és előrehúzza. Ha gyorsan megy, nagyon viccesen néz ki :)
kézben tartva valamit rövid ideig képes állni - relatív a rövid idő. 10 percet is. Szerintem az sok. Néha lépeget is állva oldalazva, pl. kanapé mellett, vagy tolja maga előtt a dobozt. De leggyakrabban a golyódobálóba kapaszkodva áll, és a tetején játszik.
pápát integethet - nem is tudom, valaha az életében integettünk-e pápát... szrintem nem is látott még ilyent...
a tárgyakat összeüti - és földhöz veri, és bármit, csak hangot adjon. Nagyon szeret zörögni, zörgetni, zenét csinálni. Mindenféle zajra felkapja a fejét, és próbálja ő is kicsikarni. Nagyon szereti a nyomkodós, interaktív játékokat, a kormányt, a golyódobálót, az állathangos zenélő nyomkodót. Reggel a Nándi a rumbatökkel verte a xilofont, Misi leste a háta mögül. Nándi el, Misi odatekert, megfogta a rumbatököt, és már próbálkozott is, és nagyon boldog volt, hogy sikerült :)
A napirendünk nagyon pontos. Eléggé zavar is, mert ugye az van, hogy mindenki igazodik Misihez, ő a kis zsarnok, és kapunk is rendesen az orrunkra, ha megborítjuk az ő kis rendszerét. Hajlamos vagyok úgy látni, mint egy kis mogorva öregurat, aki pokollá teszi a vele együtt élők életét, ha a kakaója nem 37 fokos, hanem 39, ahelyett, hogy egy kétségbeesett, tehetetlen kisembert látnék, aki a kis eltérésektől is úgy érzi, hogy megrántották a szőnyeget a lába alatt.
Szóval 6körül ébresztő, kaki, peluscsere, átöltözés, játék, elcipeljük a Rékáékat oviba, vagy ehelyett is játék. fél9 körül szopi és alvás, egészen 10-ig. 10-kor ébresztő, utána kanalas evés, és ha sétálni megyünk, ilyenkor szoktunk nekivágni, vagy kimegyünk az udvarra. fél1kor leülünk az asztalhoz, Misi kölesgolyózik, mi ebédelünk, utána szopi és lefekvés kb. 1kor. Alvás fél4ig, néha háromig, néha 4ig, de többnyire fél4, közben egyszer fel szokott ébredni enni. Fél 6kor kanalas vacsi, fél hétkor fürdés, és fél8-8 körül már alvás. (most ugye az óraátállítás miatt küzdünk keményen, meglátjuk, menni fog-e) Éjszaka kelünk. Sokat. Ha 3-4szer, az jó nagyon, ha nem kell ébren maradni másfél-két órát éjfél és 2 között, az is. De egyszer majd kinőnek a fogak.
Mi van még... Fürdést még mindig imádja, már a kádban is feláll, a kiülőbe kapaszkodva, de nagyon kis óvatos, viszont bajban van, mert a kiülő háttal van, és az óvatosság miatt nem tudja elkapni a szemünket, és rikoltozást csapni, édes, ahogy próbálkozik hátranézni, hogy látjuk-e. Azért csettegni szokott, én meg vissza neki. Van egy felhúzható kacsa meg egy hal, amikkel játszani szokott, kergeti őket, meg vizsgálgatja, követeli a felhúzást. Aztán rárabol, mint egy csuka. Vagy inkább macska, csak az nincs is a vízben. SZóval nézi, nézi, két villámgyors ugrás, a hullámoktól nem is látni, mi történt, csak a szájában van a játék :)
Adatok? Hát, kilót, centit, nem tudom. Nagy. És nehéz is. 74-80-as ruhákat hord, nadrágból még jó néhány 68-as, bodyból inkább csak a 80-as. 4 foga van. Haja már nő, de még mindig elenyésző.
Nem egyszerű vele. De lehetne sokkal nehezebb is. Azért nagyon édes pofa, még ha ki is csinálja a családot...
És még két kép a kis 7hónaposról. Tegnapiak.
Mostanában, ha valaki belép a nappaliba, ezt látja:
Vagy ezt. Szerencsére nincs hozzá hang, azt mondja EEEEEEEEEEEE
És még egy kép eszembe jutott, mert nem lehet elég korán kezdeni:
