Gergő ma megmentett. Misit elvitte hatkor, majd nem tudom, hogy, de Rékát és Nándit is csendben tudta tartani, amikor felkeltek. 8 körül hozta Misit, megszoptattam, és aludtunk még együtt háromnegyed 10-ig. Nem tudom, mikor aludtam ennyit utoljára. Nem tudom, mikor maradtak ennyi ideig csendben a nagyok. Cirka 10 órát aludtam kisebb megszakításokkal. Mondjuk olyan 6-7-tel, de ez akkor is nagyon jó arány! Érzem, ahogy gyógyulok, és az antibiotikumnak ebben csak másodlagos szerepe van.

Ezen kívül, mikor előmásztunk mi is Misivel, felöltöztettük az összes gyereket, és elvitte őket még egy bő fél órát sétálni is, és nem rajta múlt, hogy nem többet. Szóval nyugodtan tudtam reggelizni is. Nagyon jól esett a takonnyal teli fejemnek a csend. A lelkemről nem is beszélve. 

Tényleg tényleg tényleg jó fej! Imádom :)