Rékának megmutattuk tegnap a kincsesládát, amit kap, ha ott alszik először az oviban, így sírt, hogy oviba akar menni, és hogy nemá, hogy csak kedden alhat ott először... Így aztán  vittük a királylányos ágyneműt ma reggel, és ott alszik. Megengedte az óvónéni. 3 körül kell menni érte. Kis pityergés volt az elválás előtt, de mikor meglátta, hogy a Jutka néni van, akkor már kacagva osztotta a puszikat, és alig láttam a hátát villanni, ahogy bezúgott az ajtón.

Egyébként ma reggel illedelemből mondta, hogy nem szeretnék oviba menni, de ha muszáj, hát megyek. Asszem sírógörcsöt kapott volna, ha nem mehet :) Biztos meg lesz kicsit illetődve délben, de remélem azért tud majd aludni kicsit. És tegnap megkérdezte a Mari néni, hogy szeret-e oviba járni, és gondolkozott egy kicsit, majd azt mondta, SZERET! ez nagy szó, mert ugye elég negatív a leány...

Folyt köv, ha láttam az eredményt...

Csaknem teljes a siker. Ottaludt. Vagyis imitálta, de rendben volt. Óvónéni mondta, hogy beszélgetett, ezért rá kellett szólni, mert itthon ugye halkan lehet játszani elalvás előtt. Nem volt sírás sem, még olyan nagyon nem is rohant hozzám, hogy jaaaaj anya, semmi nem volt. Itthon egy pici, hogy elfelejtette levenni a jelét a fáról, most mi lesz, de túléltük. Viszont este asszem le kell feküdnöm vele újra. Egyrészt jólesik neki. Másrészt ilyenkor mondja el, mi volt, napközben nagyon keveset.

És most este is mondta, hogy volt egy nagylány, aki mellette aludt, és megfogta a kezét, mikor majdnem elsírta magát, és mondta, hogy ne sírjon. És ez jó volt neki nagyon. Ilyenek csak este derülnek ki nekem. Szóval lőttek a esti programoknak, de végülis megéri... Sokszorosan.  Úgysem sokáig lesz így...