Úgy néz ki, elérkeztem teljesítőképességem és anyai tartalékaim végső határához.

Tegnap hajnalban (4kor) mikor Misi sírt, kimásztam az ágyból, kicsit fura volt, felálltam, elindultam, majd jól el is vágódtam, úgy szédültem. Eltámolyogtam valahogy Misiért, szerencsére akkor már Réka a mi szobánkban volt, így az ágyán fekve megszoptattam, és mikor újra sírni kezdett, és továbbra sem tudtam felállni, négykézláb visszamásztam, és felkeltettem szegény Gergőt, hogy övé a pálya. Ez az állapot eltartott olyan 9-ig, akkor már ha kapaszkodva is, de legalább fel tudtam állni, bár a gyereket azért nem cipelgettem volna jó érzéssel. Szegény apa vitte az egész reggeli balhét Misi üvöltésével és a nagyok kívánságlistájával együtt... Persze a dolgozót kihagyta, betelefonált, kivett egy nap szabit. Aztán már igyekeztem kicsit beszállni. Délre már csak feszített a fejem, és ha nagyon belelendültem, és sokat ugráltam, akkor szédültem meg, estére meg a fáradtságtól eltekintve a régi voltam.

Nem is biztos, hogy a fáradtságtól volt egyébként, kettős frontnál szokott hasonló lenni, (nem ilyen durva) de tegnap pont semmilyen front nem volt :) Mindenesetre mikor Gergő elment Misi úgy hasfájás gyógyszeréért, hozattam vele elevitet, hogy kicsit aktívabban támogassam a szervezetemet, elvégre szoptatok, zöldséget, gyümölcsöt viszont gyakorlatilag nem eszem, hiszen szinte mindentől fáj Misi hasa. Husi, krumpli, rizs és parízeres kenyér gyakorlatilag, amit büntetés nélkül ehetek - büntetés Misinek, és persze nekem, aki próbálok segíteni rajta. A tejtermékekre is nagyon oda kell figyelnem, de azért néha eszem egy kis joghurtos müzlit, kefirt, kevés sajtot, vagy egy-egy korty tejet. MInt a zugivók a féldecit... Tojás semmi. És most, hogy ennyire nem jön össze az éjszakai alvás, elég sok csokit nyomok, gondolom a b vitamin miatt igényli a szervezetem. 

Remélem a tegnapi pihenéssel most fogom bírni megint legalább hétvégééig, a nagyok még a héten mennek oviba kétszer, utána vége ennek is. Elvileg minden hónapban két hetet nagymamázunk, és az elvileg segíteni fog, bár általában Óvárról fáradtabban szoktam hazajönni, mint ahogy megyünk, de talán most máshogy lesz.