Gyorsan megint ideszöktem. Úgy volt, hgoy mindhárman alszanak, és én is fogok, de Misi megvétózta, aztán mire megint elaludt már Réka kelt...
Úgyhogy ilyen kis érdekességeket írok. Hogy pl. szombaton Nándi nagy napja volt. Hatkor azt vettem észre, hogy rezeg a ház. ÁÁÁ, mondom hülye szomszéd minek mos ilyen korán reggel- azt hittem centrifuga. Azon filóztam, hogy vajon időkapcsolós a mosógépe, van-e szárítója - nem láttam nagyon okát, hogy miért is reggel hatkor kell centrifugázni szombaton hajnalban. De nem az volt, hanem egy helikopter, ami a mögöttünk levő repceföldet permetezte. Nemsokára Nándi is felkelt erre, és kimentünk helikoptert nézni. Egészen közel, és nagyon alacsonyan repdesett, Nándi egészen le volt nyűűűgözve, édes volt. Kicsit félt is, mindig vele kellett menni. Néztük a fiúkkal a helikoptert vagy egy fél órán át. Így nézett ki. Kócosan, álmosan, pizsisen, gumicsizmásan :D
Ma voltunk koponya-hasi uh-on. Gondolkoztam, hogy ideírjam-e, mert Gergő családja is olvassa a blogot, de bízom a mama titoktartásában :) Szóval eléggé szétszórt állapotban mentünk, majdnem elkéstünk, féltem is, hogy hogy lesz majd a három picivel a rendelőben. Rossz kipakolni a három gyereket a kocsiból, állandóan félek, hog ymelyik szalad ki az útra. Nyilván Misi nem fog, de a többiek. Nehezen találtam helyet, még nehezebben álltam be, de végre sikerült, kocsi bezár, rohanás, pont odaértünk, és persze csúszás van... Már sorrakerültünk, öltözőben voltunk, mire jön egy pasi, hogy az enyém-e az ilyen meg ilyen rendszámú autó. Na, végig az agyamon, hogy rossz helyre álltam, el kell mennem, most mi lesz, hogy intézem el, mire mondja, hogy tárva nyitva a vezető oldali ülés... Hát, nem tudom, hogy hoztam össze. És mi erre az okos nőci reakciója? odaadom a kulcsot egy vadidegennek, hogy zárja be. Mikor elment, azért elgondolkoztam, hogy normális vagyok-e, és volt néhány rossz percem, de hamar visszajött, meg ott volt a nő is, akivel volt, reménykedtem, hogy nem most lopják el tényleg, és szerencsém volt az emberekbe vetett hitemmel. Azért nem akarom kísérteni az Istent a jövőben... :D
Egyébként a vizsgálaton viszonylag rendben volt minden, a nagyok is tudtak viselkedni, részben a nagy mennyiségű gumicukornak, zizinek és beígért kindertojásnak köszönhetőleg, de a lényeg a végeredmény. Mindenkit kínálgattak a váróban, aranyosak voltak, bár a nagy többség nem fogadta el, ők meg igazán attól voltak boldogok, ha valaki szóba állt velük. Aki velem szóba állt felnőtt, ilyeneket kérdeztek, hogy ez is a magáé? Ez mind a magáé? Mind a három saját? Elég furán néztek rám. Mondjuk néha én is furán gondolok magamra...
Misivel is rendben minden, nincs eltérés. Réka, mikor meglátta az uh berendezést, rámnézett, és gondolom felidézte a hasonló gépeket, majd megkérdezte:
- Anya, most megnézik, hogy üres-e a hasad?
És ez most végszó, vége a szabinak :)
