Bár szentül elhatároztam, hogy ma lefekszem minél előbb, nem bírok, muszáj leírnom, hogy ma volt életem első igazi anyák napja, amin komolyan érintve éreztem magam. Eléggé meg is hatódtam rajta, majdnem jól el is sírtam magam nagy meghatottságomban, de sikerült nem megijeszteni a gyerekeket :)
Szóval az volt, hogy mentem értük az oviba, jó sokat kellett várni, korán mentünk Misivel, mert pont be volt kötve Misi a kocsiba, és úgy döntöttem, inkább ott várunk, mint ki-be kötözgessem 10 perc miatt a hordozót, nem fontos... kint vártunk Misivel, időnként be-be néztem, hogy esznek-e még. És egyszer, mikor benéztem, ott ült az én két kis ördögfiókám a padon, kezükben egy-egy cserép virág, meg kis papír. Jött az óvónéni, mondta, hogy akkor mondjuk el a verset, és elmondták, hogy : Anyuci, Anyuci, találd ki/hogy az én kincsem vajon ki/ki más lenne, ha nem te/hadd üljek gyorsan az öledbe! Közben tapsoltak, meg a térdük paskolták a végén. Nándi főleg csak azt mondta, hogy anucika, anucika, öledbe! Hát, most is elbőgöm magam itt, ahogy írom... szóval aztán kaptam puszikat, meg öleléseket, a kis papírra szívecske van ragasztva gyöngyből, a belsejében pedig a kis kézlenyomatuk. Persze a kocsiban már összevesztek, hogy melyik virágot ki adta, és Nándi le akarta szedni a gyöngyöket a kis üdvözlőlapról, de ez az élmény feltöltött a napra, és nagyon jó kis délutánunk is lett, pedig apa nélkül, egyedül kellett fürdetnem, és négy óra alvás jutott csak éjszakára. Elég rossz éjszakáink vannak megint.
Tavaly is énekelt nekem orgona ágát Réka, de azt én tanítottam be neki, hogy a nagymamákat meg tudjuk köszönteni, meg elég emlékezetes volt, mert apuval jól összevesztünk éppen, mert telehordta a kis pár négyzetméteres veteményesemet sóderrel... szóval ez most elég tökéletes volt. Ha nem lennék ilyen fáradt, lefotóznám az ajándékaimat, talán majd hétvégén pótolom...
Mai nap még az volt, hogy Misivel voltunk dokinéninél, minden rendben van, szép, okos, és gyorsan nő. Sikerül 4840grammra felhíznia, ami bizony 34deka pluszt jelent egy hét alatt, remélem én leadtam ennyit... :D holnap lesz a mérleg nap nekem is, bár már nem hiteles a mérlegünk, mióta Nándi eltörte az üveget,és megszerelte... amíg kevesebbet mutat, nekem bizony hiteles, majd ha hízok, nem hiszek neki :D
