Én nem értem, hogy lehet ennyi koszt magára gyűjteni egy gyereknek. Vagy kettőnek. Most már háromnak, de Misit most ne számoljuk bele...
Reggel fel akartam öltöztetni ovisba a gyerekeket, és nem találtam nekik olyan ruhát, amiben kényelmesen tudnak játszani egész délelőtt, és mégis azért csinosabb. Van erre elkülönítve egy keret - itthoni játszós és ovis játszós meg van elmenős kategória. Szóval múlt héten kimostam az összes gyerekruhát, és mégsem tudom őket felöltöztetni. Most is szárad egyébként két adag gyerekruha, csak elkövettem azt a hibát, hogy két vagy három napot kihagytam a mosással, és megint elborított a szennyes. És milyen szennyes!!! Misi ruháit nem is merem együtt mosni velük... Még télen volt ilyen kategória a mosásban, hogy 30perces, a nem túl koszos, esetleg pisis, leöntött, ilyen ruháknak. No, ez, mint olyan, megszűnt, legalábbis a gyerekruhák állapota erre alkalmatlan. Már a pizsik nagy része is kilóg ebből a kategóriából, mert Gergő- ez a szent ember - felkel velük néha helyettem, és akkor bizony a nutelláskenyér reggeli fele a pizsin köt ki :D Szóval most - egy héttel azután, hogy teljesen üres volt a gyerekek szennyestartója, és közben is ment le egy-két mosás nekik - fullon vn a kinti szárítókötél, és további 4 adag vár ma mosásra. Vagyis 3, mert a pelusokat már főzöm. Ezt sem tudom, hogy miért... Az elv az, hogy azért, mert mégis Misi pofija, szája lesz rajta. De azok után, hogy Réka Nándi sáros zoknijával törölte le a büfi folyékony részét Misi szájáról, olyan hiábavaló elvnek tűnik...
Szóval úgy néz ki, eljutottunk oda, hogy a kölkek napi ruhája egy teljes mosást kitesz, sőt, néha meghalad. Ez durva.
A másik, hogy ők koszosak. Jó, persze, gyerekek. De hogy iszap maradjon utánuk a fürdőkádban, az számomra is ijesztő! És még hol van a nyár?! a kétnapi fürdés lenne a jó, hogy kíméljük a bőrüket, hajat is a lehető legritkábban mosunk, hiszen ott sampon kell, és az nagyon szárít. Muszáj naponta fürdeni -a fent említett iszapüledék miatt, és van olyan hét, hogy két-három hajmosás is becsúszik.
Hát, lehet, hogy a lakásról nem kéne szót ejteni, hiszen ha eléggé résen lennék, legalább a falak nem lennének annyira maszatosak... Télen azért a napi egy porszívózással elvoltunk, most már a három is kevés. Lassan elérkezik az idő, hogy felszedjük a szőnyeget, a hajópadló csúnya ugyan alatta, mert régi, de legalább lehet söpörni, és nem gyúrják bele a szövetbe az apró pici talpak a piszkot, rizsszemeket, morzsát és egyebeket. Mert persze hiába a szabály, hogy csak az asztalnál eszünk, és hiába zavarjuk, hívjuk őket vissza újra és újra, hiába mutatunk jó példát, és eszünk mi is - előttük - csak az asztalnál, a szabály - különösen az én gyerekeimnél - arra való, hogy megszegjük..
Egyébként Nándi a koszosabb, ő képes volna egy steril műtőben meztelnül összekoszolni magát valahogy. Képes volt arra is, hogy egy tiszta rendelőben a dokinéninél vizsgálat közben valahogy összekenje a hasát, de nem jöttünk rá azóta sem, hogyan, és mivel, minden teljesen tiszta volt körülötte... Réka, így az ötödik évében már egyre kevésbé maszatol, egyre evidensebb neki, hogy evés után szappannal kezet mosunk, hogy igyekszünk vigyázni a ruhánkra. Remélem beérik majd Nándinál is.
No, megyek elteszem a tiszta ruhát, mert azért van az is, csemeték oviban, ráfér a lakásra némi pakolászás...
