Nagycsaládban élni jó! :)

Annyira kódolva vagyunk mi anyák arra, hogy elfelejtsük, milyen nehezek is az első napok, hogy már másnap sem emlékszem semmire, hogy mitől is volt olyan nehéz a tegnap. Nem is jutottam el eddig, hogy leírjam. Pedig Misi még nem is szólt bele a napba különösebben.
Tegnapra is jutott kirándulás, gasztroenterológiára kellett vinni Nándit - még februárban kaptuk az időpontot. Egyenlőre nem derült ki semmi, vérvétel, és 6 hét múlva eredmény...Persze apa megint megfutamodott, és mehettünk családilag, ők játszótereztek RÉkával és Misivel - Misi pléddel letakarva hordozóban, elvileg még nem visszük ki, de néha úgy érzem, ezt már csak mondjuk. Igyekszem széltől is óvni egyenlőre, de szegény már harmadik gyerek, nem annyira megoldható, főleg, ha a családja ilyen rugalmatlan... Mi meg NÁndival mentünk a doktornénihez. Persze némi lekenyerezéssel sikerült csak otthagyatni a vonzó csúszdákat, de legalább sikerült.
Este meg néztünk filmet. Most velünk alszanak a gyerekek, egy szobában, de egy másik ágyon, ezt választották, igaziból ez mindenkinek jobb, bár gyakran éreztem úgy, hogy Nándi kicsit kirekesztve érzi magát - mikor Misi éjjel nyűglődött, ő is beszállt, és attól lett neki jó, ha valamelyikünk mellé feküdt. Szóval kb fél óra ment el a filmből, Nándi egyszer csak felült, és megszólalt: " Ti meg mit csináltok ott aja?!" Rövid időn belül rájött, hogy bizony megy a tv, mi meg mondtuk, hogy jöjjön akkor oda, kicsit le voltunk már strapálva ahhoz, hogy bármelyikünknek is az jutott volna eszébe, hogy leálljunk vele vitatkozni, hogy neki bizony alvásidő van, és túlságosan vágytunk már a filmre is... szóval hívtuk, és jött. És azt hiszem, a lehető legjobb dolgot csináltuk, mert nagyon boldog lett tőle. Őt nem érdeklik a mozgó képek annyira, viszont szörnyen élvezte, hogy velünk lehet, felváltva bújt hoz Gergőhöz, hol hozzám, szeretgetett minket, és mondogatta, hogy "én is szeretlek aja/apa" (neki nincs olyan, hogy szeretlek, csak én is szeretlek :) ) szóval jót tett a kis lelkének nagyon, és szerintem ez a mai viselkedésén is látszik.
Aztán nemsokára megjött Misi is, és megkezdődött az éjszakai műszak, ami mintha jobb lett volna, mint előző éjjel. csak kb másfél órát voltunk  fent, igaz gyakrabban kelt. (Gondolom nem fáradt ki eléggé) De elég kétségbeejtő, hogy ilyen hamar kezdjük az éjszakázást, a nagyok ezt azért később indították, 3-4 hónaposan. Ma egész nap győzködtem magam, hogy jobb lesz ez,még ha olyan is lesz, mint réka volt, akkor is gyorsabban telik az idő, meg a tesók is biztos lefoglalnak majd belőle némi időt,meg már a gyakorlatom is sokkal nagyobb, nem lehet olyan nehéz. Persze iszonyú távolinak látszik még a 12 hetes kor, meg a 6 hetes is. Olyan jó lenne, ha már mosolyogna! Remélem fog. Mert ha olyan mint RÉka, még azt sem fog. Pedig a mosolyok adják az erőt, hogy túl legyünk újra és újra a nehézségeken.
Aztán ma a nappali műszak is nehezedett. Igaziból már tegnap lehetett látni jeleket, de ma aztán kinyílt a kis csipája, sokat is volt fent, és azt kizárólag kézben, cumizva :( és persze aludni is ugyanígy. Gergő elment bevásárolni a szomszéd nénivel, kipróbáltuk, milyen is lesz itthon egyedül a három gyerekkel. Végülis nem volt vészes, csak Misit végig kézben kellett tartani. Még játszani is volt időnk, és fel is öltöztettem a nagyokat. A mosást betenni 3szor indultam el, de nem jött össze, a házimunka elvégzésére továbbra is gyúrni kell majd... nem baj, még van 10 napom, amíg lesz segítségem, azalatt jobb lesz, csinálok majd tervet :). Meg összeraktuk a szekér babakocsit, és úgy néz ki, ez tehermentesíti az anyai karokat, babakocsi ringatásra, tologatásra a nagyok is foghatók, sőt! A kendőt még nem vetettem be, 
gondoltam majd akkor, ha már egyedül leszünk itthon... Nándi hajnalozása jobb volt egyébként, hiszen 5 körül már fogtam a kendőt, beleraktam a gyereket, aztán megfőztem, meg összerámoltam a konyhát, mindenkinek jobb volt így. De 2 körül még él a remény, hogy esetleg fél óra alatt visszaalszik, és még durmolhatok egyet. Még egy-két éjszaka, és lehet, hgoy inkább felkelek egyébként... Meglátjuk.
Az a jó a harmadik gyerekkel való szenvedésekben, hogy egyrészt tudom, hogy vége lesz, másrészt tudom, hogy nem nagyon tehetek ellene semmit. Tudom a trükköket, amivel könnyebbé tehetem a családnak ezeket a napokat, és sokkal türelmesebb vagyok - magamhoz, és ahhoz képest, hogy az utóbbi hetekben nem nagyon aludtam 6 óránál többet, azt is több részletben, és inkább még kevesebbet. Meg vannak határok. Csak RÉka alkudozásaival tudnék mit kezdeni!!! biztos megvan a gyökere a dolognak, csak jönnék rá! Biztos tök normális, hogy egy négy éves gyerek halálosan önző, és rajta kívül senki nem létezik, de hogy fogok így empatikus, kedves felnőttet nevelni belőle? Biztos elszúrtam valamit valahol, mert régen kedves volt és empatikus. Most biztos halmozottan tör ki belőle... És ha sokáig csinálja, márpedig sokáig csiánlja, akkor lőttek az én kis jó példámnak, és bizony én sem sleszek sem kedves, sem empatikus... Az az egy vigasztal, hogy főleg nekem szólnak ezek a dolgok, mikor nem voltam itthon, anyósom mondta, hogy egész jó kislány volt. Szóval az alapok megvannak azért :) Csak ne lennék ilyen fáradt...
Egyébként vannak jó időszakok, tüneményes egy kislány, és szörnyen büszke vagyok rá, csak nyilván a faragnivalókon többet agyal az ember. Tegnap ügyesen összepakolta a játékait - mondjuk nem volt egyszerű rávenni, és ma délben is simán lefeküdt aludni. Igen ez az alvás is olyan dolog, hogy egyértelmű, hogy szüksége van rá még egy héten 2-3 szor, de nem hajlandó. Most is elaludt 10 perc alatt - annak érdekében, hogy délután tüzezzünk, és süssünk virslit :) De aki nem fáradt, nem tud aludni... Én fáradt vagyok, és mégsem tudok, inkább ilyen van :) De ma újból megfogadom, lefekszem este a gyerekekkel aludni, és nem hagyom magam meggyőzni holmi filmekkel. De úgy kell némi közös program apával!
Ja, a nap eseménye: Leesett Misi köldökcsonjka (köldökcsontja :D ) még kell tisztogatni, mert váladékozik kicsit, de lényegesen egyszerűbb lett a kezelése (Anya, a csőt is piszkájuk majd? - a csőt, amit rángatott a kistesó, ha éhes volt :) )
ÉÉÉs 85 kiló vagyok, szemben a kórházbavonulós 97-el!!!