Mondhatnám úgy is, ovis szelerem :)
Réka a ma esti alvás előtt felvilágosított ugyanis, hogy hatalmas problémája van. Még el is sírta magát. Mert a Valti és a Marci is szerelmesek belé, és ő nem tudja, kinek legyen a felesége, ha anyuka lesz. Mert ő mindenkivel nagyon kedves, és a gesztenyéjét is odaadja másoknak, és ezért mindenki belé szerelmes, és őt akarja feleségül venni. Szegény Réka. Mondtam neki, hogy hát, akibe ő szerelmes, ahhoz menjen feleségül, de azt mondta, ő nem szerelmes, neki ők csak a barátai. Mondtam, hogy akkor majd még hódítson meg mindenkit, és akibe szerelmes lesz, ahhoz menjen. Nos, ezen megint elsírta magát, hogy azt nem lehet, mert "annyira szerelmesek belé". Ekkor azt javasoltam, hogy akkor aki leggyorsabban fut. Na, így sikerült váltani, mert azon kezdett szomorkodni, hogy ő milyen lassan fut, a legtöbb gyerek leelőzi. Ezzel aztán elvoltunk elalvásig.
Gergőnek rögtön eszébe jutott, hogy tényleg így volt, kéthetente másik lányba volt az összes fiú szerelmes :) Azért örülök neki, hogy népszerű a lányom, ez még csak a harmadik hete az oviban, és máris sorra került. Kárt még nem tesznek benne úgysem :) Az meg fontos, hogy sikerült beilleszkednie.
Egyébként ma már a Szilvi ment értük délután, nagyon jó volt, hogy nem kellett a melegben kibe rángatni a gyerekeket, bár mindenki pont felébredt, mentünk is kapuhoz várni, hogy jön a Réka, kicsit aggódtam is, mert reggel még mondta, hogy én menjek. Ehhez képest haza sem jött :O Ment rögtön Marciékhoz, alig tudtam belőle kihúzni pár szót, hogy mi volt. Hát, nem hiszem, hogy hiányoztam neki :) Írják a szakkönyvek, hogy ilyenkor fordítsunk rá egy kis időt, ami csak az övé, hogy tudja, hogy nem csak ki van rakva a szűre, stb stb... De mivan, ha nincs rá igény? No, mindegy, úgyis ott az esti elalvás előtti idő, akkor beszélgetünk.
Nándival meg nagyon összevesztem ma délután. Elindultunk Gergő elé, és Réka rollerrel, meg Marci is, Nándi meg motorral. Réka lemaradt, Nándi előrement. És nem állt meg, hiába kiabáltam utána. Vagy 150 méterrel leelőzött, és el is kanyarodott, jó felé, de egy elég forgalmas útra, és ugye nem láttam, hogy hol jár, mi üti el... (járda ugye nincs) Így Rékát kellett lehagynom, de benne azért jobban bíztam. Nándi időnként meghallgatta, hogy üvöltök utána, majd ment tovább. Végül a babakocsival sprintelni kezdtem, és megközelítettem, amitől még jobban nekiindult, szerencsére valaki elkapta, így sikerült befogni. Na, nagyon megvertem a fenekét, és elkoboztam a motort. Én nem megyek többet vele. Itthon motorozhat, sétálni nem megyünk motorral. Kinőtte már úgyis. Mehetünk bicajjal vagy triciklivel. Azzal nem megy gyorsan. Aki nem tudja betartani a szabályokat... Elég egyértelműek a motorozós szabályaink, és nem változtak a másfél év alatt, mióta motorozik. Az utóbbi időben nehéz betartani neki.
Nem az első eset volt, többedik, eddig még nem vertem el, és csak rövid időre vettem el a motort, amire emlékezett is, úgy néz ki, de úgy döntött, megéri, úgyis visszakapja. Hát nem. Ezt én nem csinálom többet. Végigüvöltöttem a fél falut, aztán visszafelé a bőgő Nándival, meg Misivel, mert az ideg rá is átragadt... És nem használt, mert kilógott egy órával később az utcára a motorral Rékáékkal. Valamit sürgősen ki kell találnom Nándihoz, hogy hatni tudjak rá. A verés nem eszköz nála, ez már kiderült, ma újból, és az egyéb büntetések, megvonások is megérik neki. Fura a nándilélek...
Ja, és tegnap meg ma birskörte-sajtot csináltam, kicsit bonyolultan és akaratom ellenére jutottam hozzá, de így alakult, mindegy, és nem tudtam kidobni. Úgy néz ki, pöpecre sikerült.
