Nagycsaládban élni jó! :)

Na, ma éjjel akár alhattunk is volna! Este bevetettem az Infacol nevű csodaszert, ami Nándinál sokat segített, és használt! Fél 11kor jött Misi a második vacsorájáért, amit fekve kapott meg, és én jól bele is aludtam.Mikor felébredtem, azt hittem, még ezt folytatjuk, de aztán kiderült, hogy 3 óra!!! Örömömet hatványozta, hogy mikor jóllakott, minden szenvedés és nyögés nélkül pukizott néhányat, majd elégedetten telerakta a pelust. Aztán nemsokára lehervadt a mosoly az arcomról, mert bizony eldugult az orra, és ettől egészen kiakadt, így megvolt a szokásos minimum két óra fentlét, mire felpolcolva a karomon elaludt végre, és fél hétig, mikoris elkezdett megint fájni a pocakja, és felkelt...A nagy szívás az volt, hogy odalt fekve aludtam egész éjjel, és ettől most úgy fáj a hasam - olyan izomláz szerűen, körbe, mindenhol - hogy a fájdalomcsillapítón gondolkozom. Remélem elmúlik hamar.
Nándi agressziója ellen viszont egy annyira egyszerű gyógyszert fedeztem fel tegnap, hogy nem is tudom, miért nem jutott eszembe előbb. Nagyon mérges vagyok magamra. Mert korábban is megszeretgettem, vagyis próbáltam, de komoly és kemény ellenállásba- agresszióba ütköztem. SZóval egy kis pszichológia: először ugye megállapítom, hogy dühös, megkérdezem, miért. Persze erre a válasz mondjuk egy csípés vagy rúgás. Megállapítom, hog ynagyon dühös, és milyen rossz neki, majd megkérdezem tőle, hogy jobb lenne-e egy kis szeretgetéstől. És bizony a válasz egy megszelidült, szomorú kisfiútól jött, hogy jót tenne, aja. És már jött is az ölembe. Szóval előre meg kell vele beszélni, nem elég a gyere, megszeretgetlek... Nem tudom, meddig fog ez működni, de egyenlőre működik, remélem kitart neki addig, míg feldolgozza a tesó-problémát... Nagyon rossz látni, hogy nyumizik meg gyűröget egész nap. Most jött le az emeletről, kiment fél órára, de már megint megy vissza. Pihenni :( Ott fekszik, nyumizik és gyűröget, jó esetben esetleg eközben még autókat is tologat.